Bábkatalógus

Csodatükör

1957. november 29-én ½ 8 órakkor

Bábjáték 3 felvonásban

Szobrász: Antalfi Mária és Jakab Gyula

Szereplők:

Mikán néni                   Könyves T. Erzsi (Jászai-díjas)

Katalin                         Szöllősy Irén (Jásazi-díjas)

Magyar István              Bátonyi György

Halál                            Leviczky Andor

Fehér Király                 Kasszás László

Fekete Király               Miklósi Dezső

Fehér Bolond               Tarján András

Fekete Bolond             Bató László

Anyakirályné                Major Ida

Hárfás                          Csanaki József

Öregasszony                Váradi Gyöngyi

Szolótáncos                 Fóthy Edit

Özv. Magyarné, Öreg király, Udvari orvos, Hóhér, Udvarmester, Főmágus, Csana, Vadászok, Dárdások stb.

Van, aki hallott róla, van, aki ismeri gyönyörű dallamait és talán van, aki látta 20 évvel ezelőtt ezt a szép magyar, zenés mesejátékot. Mert írója – a nemrég elhúnyt Babay – annak tervezte, magyar mesejátéknak. A Csodatükörben a népmese és a népdal nedvei keringenek. Játékos, virágos, költészete mindenki szívét megejti, zenéje pedig – Buday Dénes felejthetetlen melódiái – mindenki számára örök dallamok maradnak.

A drab szereplői:

Mikán néni aki, a jövőt látó csodatükröt a színpadra varázsolja, a Halál, aki akár csak egy szomszédfalubéli, hol kötekedik, hol meg tisztéhez híven riogatja az embereket.

Katalin és Magyar István, a darab két szerelmese, akinek igaz érzelmét, egymáshoz való ragaszkodását sem a Fehér Király udvari pompája, sem a Szerecsen Király világának exotikus varázsa nem tudja megtörni, mind-mind tőrőlmetszett, ízes magukkal ragadó alakok. Derűről és vidámságról pedig a Fehér Király, és Fekete Király udvari bolondja gondoskodik.

            A darab Egri Istvánnak, a Fővárosi Operett Színház rendezőjének mesteri „találásában” kerül színre.

            A nagyszerű kaakterű és kiváló figurák bábterveit színházunk népszerű vendégtervezője, a híres grafikusművész: Szűr-Szabó József készítette. Valamennyi bábfigura – pedig nem kevesebb mint 60 bábfiguráról van szó – mind képzőművészeti, mind bábszínpadi tekintetben kiváló alkotás.

            A díszletek Neogrády Miklós pazarkiállítású, igen hangulatos tervei alapján készültek.

            Ez a magyar mesejáték, amely 20 évi hallgatás után először szólal meg a színpadon, megtalálja, mindannyiunk szívéhez az utat, hiszen az ami lényege – a szerelem, költészet, és muzsika – mindannyiunk számára kedves, valóság, vagy felejthetetlen emlék…

(eredeti szórólapról)