Bábkatalógus

Pygmalion - Dalmady Géza

Szerelmes Istenek - vidám, zenés szatíra

Zenéjét bábszínpadra alkalmazta: Wenninger László

Szobrász: Bródy Vera és Jakab Gyula

Darvas Szilárd és Gádor Béla zenés szatírája az antik Görögországban játszódik, abban a korban amikor a néphit szerint az istenek az Olymposon laktak. Onnan jártak le időnként, hogy beleavatkoznak az emberek ügyes-bajos dolgaiba, furcsa bonyodalmakba s nem egyszer szerelmi kalandokba keveredjek.

A történet maga a közismert Pygmalion-monda.

Pygmalion kiváló athéni szobrász Chloé nevű fiatal modellről egy csodaszép szobrot készít, amelyet Galateának nevez el. Minthogy minden művész kicsit bolond is, nem lehet rossz néven venni tőle, hogy a szobor jobban megtetszik neki, mint az eredetije: beleszeret Galateába, a kis Chloé legnagyobb szomorúságára, minthogy ő viszont Pygmalionba szerelmes, reménytelenül.

A szobrász halálosan féltékeny szobrára, még megtekinteni sem engedi. Midast, a híres athéni műpártoló bankár-uzsorást is kidobja. Az istenekhez fohászkodik, hogy keltsék életre Galateát. Imája nyomán, össze is ül az olymposi értekezlet, Zeus főisten és a társistenek részvételével és hosszú vita után úgy döntenek, hogy teljesítik Pygmalion kérelmét. Határidő: még aznap: Felelős: Pallas Athene.

Galatea a szépséges szobor, tehát megelevenedik, de nincs sok köszönet benne. Az istenek csak életet adtak neki, de szívet nem, érthető hát, hogy legevesebbet alkotójával és szerelmesével, Pygmalionnal törődik. Annál inkább megtetszik neki Ganimedes, a szobrász fiatal szolgálja, és hol őt csábítja, hol Midast, a bankárt, akinek élőben még jobban tetszik Galatea, mint szobor korában. A féltékeny Pygmalion udvarlás közben kapja rajta az uzsorást, és hatalmas botrányt rendez.

Az olymposon újra összeül az értekezlet, s felvetik a felelősség kérdését, a rosszul a sikerült megelevenedés ügyében. Zeus a főisten, akinek szintén megtetszett Galatea, úgy dönt – felesége, Héra, minden tiltakozása ellenére -, hogy személyesen megy le a Földre rendet csinálni.

A főisten – hogy fel ne ismerjék – kedvenc mitológia maszkjában, bika képében jelenik meg Galateának, hogy „lelkére beszéljen”, Galatea azonban mihamarabb őt is magába bolondítja, rábeszéli, hogy vigye magával az Olymposra, és csináljon belőle istennőt. Zeus kötélnek áll, és újabb óriási botrány közepette, megszökteti Galateát. Az Olymposon teljes a zűrzavar, a feleségek és a feleségjelöltek hajba kapnak, később azonban minden tisztázódik. A fő – és az alistenek, ennek során gyakran úgy viselkednek mint az emberek. A bábistenektől azonban senki nem veheti rossz néven…

A tréfás szatirikus történet, Suppé, a klasszikus könnyűzene egyik legnagyobb mesterének csodálatos muzsikája szövi át.