Bábkatalógus

Férfi, nyíllal a mellkasában

Print
Hits: 273

Szerepelt Az ember trafgédiája előadás díszlet látványában

Odüsszeusz, a tengerek vándora

A görög mítoszok és Homérosz: Odüsszeiá-ja – Devecseri Gábor fordítása – nyomán írta: Horgas Béla

Dramaturg: Tarbay Ede         Rendező munkatársa: Kalmár Éva           Scenikus: Jan Crisarik

Az elektronikus zenei felvételek a Magyar Rádió elektronikus stúdiójában készültek

Hangmérnök: Horváth István

Szereposztás:

Odüsszeusz                                               Dörögdy Miklós

Pénelopé

Afrodité

Első szirén                                                  Demeter Sára

Hermész

Eurülokhosz

Akhiileusz                                                  Háray Ferenc

Agamemnón

Rhészosz                                                    Czipott Gábor

Zeusz

Polüfémosz                                               Cser Tamás

Athéné                                                       Turcsányi Erzsébet

Héra

Második szirén                                         Kárpáti Gitta

Poszeidón                                                  Ősi János

Aiolosz

Politész

Héliosz                                                        Frigyes Hugó

Kasszandré

Anya                                                            Fóthy Edit

Kalüpszó                                                     Simándi Anna

Történet:

  1. felvonás

A leleményes Odüsszeusz, Ithaka királya, jelentős szerepet játszik az ókori görögök nagy háborújában: Trója tíz évig tartó ostromában. Trója elfoglalása után – a várvédőket félrevezető falovat is Odüsszeusz építette – hősünk elindul hazafelé, Ithakába. Ekkor még nem sejti, hogy az emberek sorsát irányító olümposzi istenek viszálya következtében tíz évig tartó bolyongás, nehéz megpróbálatások, félelmet keltő kalandok várnak rá a tengereken. Eljut az egyszemű küklopszok szigetére, ahol társaival együtt az emberevő Polifémosz fogságába kerül. A bátor és ügyes Odüsszeusz ebből a csapdából kivágja magát, s tovább hajózva eljut Aiolosz, a szelek urának szigetére. A barátságos király tömlőbe zárja az ártó viharszeleket, hogy segítse őket hazatérésükben. De Odüsszeusz embereinek kapzsisága  majdnem vesztüket okozza: kincset remélve felnyitják a tömlőket, s a feltámadó vihar Kirké varázslónő szigetére sodorja őket. Kirké disznóvá változtatja a hajósokat, s csak vezérük óvatosságának köszönhetik, hogy visszanyerik emberi alakjukat. – Odüsszeusz leghőbb vágya, hogy végre visszajussanak hazájukba; tanácsért leszáll az alvilágba, a holtak birodalmába.

  1. felvonás

Hádész birodalmában Odüsszeusz meghalt régi barátai lelkével találkozik. Majd a vándorok folytatják útjukat Ithaka felé. Hajójuk elhalad a csábító szirének szigete mellett, és kikötnek Héliosz, a napisten szigetén. Az éhes görögök a tilalom ellenére esznek a napisten barmaiból. Régi ellenségük, Poszeidón, a tenger istene most elérkezettnek látja az időt, hogy leszámoljon Odüsszeusszal. Írtózatos vihart támaszt, és a hullámok Kalüpszó szigetére sodorják az egyedül életben maradt Odüsszeuszt. Kalüpszó nimfa mellett halhatatlan lehetne, ám erősebb benne a hazaérés vágya. A sorsát távolból irányító istenek ráveszik Kalüpszót, hogy engedje útjára a sokatpróbált hőst. Odüsszeuszt utoljára megsegíti Athéné istennő. Hazatérve Ithaka szigetén saját fia, Télemakhosz segítségével vívja meg utolsó harcát. Híven váró felesége, Pénelopé kérőivel leszámol, s szerettei körében most már maga irányítja családja és a sziget sorsát.

Ezzel a kalanddal zárul Odüsszeia, amely Homérosz másik nagy alkotásával, az Iliásszal együtt, már közel három évezrede az emberiség legértékesebb alkotásai között foglal helyet.

Az Odüsszeia

a távolság eposza, az utazásé. Az első romantikus mű, azt lehetne mondani, mert benne jelenik meg először a nosztalgia. Hőse, a „sokcselű” Odüsszeusz, már nemcsak hős és ember, hanem jellegzetesen görög is.

                                                       Szerb Antal: A világirodalom története

A görög költészet varázsa

Részletek Devecseri Gábor írásaiból

A görög költészet emberi hangon szól, de úgy, hogy a tűz forrósága, a víz áradása, a vadállatok ugrásralendülése, az égigérő fa levélsusogása mind egyszerre feszíti félelmessé és bájossá e hangot.

Talán ezért oly megnyugtató minden költői remekmívük szemlélése, olvasása: mert az emberi élet szakadatlan küzdelmeit fölismert törvényszerűségükben tükrözi, elrendezetten tehát.

Homérosz - és a görög költők legjobbjai (márpedig az idő rombolóan gondoskodott arról, hogy úgyszólván csak legjobbak művei maradjanak ránk) mindig a teljes embert mutatják be. S a helyzetek közül is lehetőleg azt, amely előre-hátra egyaránt mutatva, a teljességet tudja magába zárni.

Odüsszeusz:

Nem csak a szerelem és a táj húz haza, de a társaság is – az ábrándképek. Szőkehajú Menelosszal terveztük, hogy járunk majd egymáshoz sűrűn, megyünk vendégsébe és megemlegetjük a hősöket, akik elestek Argosztól távol, s trójai síkon. Szeretetben, örömben élünk, míg a halál felhője feketén be nem föd. Csak már sokallta bizonyára e tervet az isten.

                                                                                                      (Részlet a bábdarabból)

Rendező: Urbán Gyula
Darab: Odüsszeusz, a tengerek vándora
Szerzők: Homérosz - Horgas Béla
Báb: Koós Iván
Díszlet: Koós Iván
Zene: Decsényi János
Bemutató: 1982. IV. 14.
Kérdezzen a termékről

Please publish modules in offcanvas position.