Bábkatalógus

A drámai költeményt bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső

Báb- és díszlettervező: Koós Iván

Zenéjét szerezte: Szőllősy András

Rendezte: Szőnyi Kató

Szereplők:

Csongor                                              Gábor Miklós (szöveg), Erdős István (mozgás)

Tünde                                                  Havas Gertrud

Balga                                                    Elekes Pál

Ilma                                                      Szöllősy Irén

Mirigy                                                  Bánd Anna (szöveg) Kardos Melinda (mozgás)

Kurrah                                                 Pataky Imre

Berreh                                                 Gruber Hugó

Duzzog                                                B. Kiss István

Kalmár                                                 Gábor Miklós (szöveg)

Tudós                                                   Varanyi Lajos és

Fejedelem                                         Ősi János (mozgás)

Ledér                                                   Szakály Márta

Nemtőkirály                                      Ősi János

Éj királynője                                      Rebró Mara

továbbá: nemtők, róka-lány, paraszt, tehén, szamár, lidérc stb.

Történet:

1. rész: Csongor a világot járja, az emberi élet értelmét, a boldogság titkát kutatva. Visszaér szülei házába, annak kertjében tündérkéz ültette csodás almafára bukkan. A fa alatt a gonosz vén boszorkány, Mirigy kuporog, aki az aranygyümölcsöket szeretné megszerezni. Éjfélkor megérkezik Tünde, a fa gazdája, s egy röpke boldog órát tölt Csongorral. Mirigy megrontja szerelmüket: levágja a szunnyadó tündérleány aranyhaját, s ezzel elkergeti a földi világból. Csongor ettől kezdve Tündét keresi. Annyit tud csak Ilmától – a földi Böskéből lett tündérszolgálótól -, hogy egy hármas útelágazás középsője vezet Tündérországba. Útján Balga, Ilma férje szegődik társául. Útjukat Mirigy cselvetései nehezítik. A hármas útnál Csongor három vándorral találkozik: a gazdagság, a hatalom és az eszme nélküli tudás jelképes alakjaival. Csongor előtt felvillan az emberi boldogulás három nagy lehetősége. De tovább indul Tünde keresésére. Most három civakodó manó keresztezi útját. Örökségükön, egy varázserejű ostoron, bocskoron s paláston marakodnak. Csongor csellel magához ragadja a bűvös szerszámokat, hogy segítségükkel utolérje Tündét; a manók félrevezetését Balgára bízza.
2. rész: Csongort a manók varázsigéjükkel röptéből a föld alá, Mirigy birodalmába kényszerítik. Tünde keresi az utat tévesztett kedvest. Mirigy cselekvései megakadályozzák talál találkozásukat. A boszorkány Tünde levágott hajával felékesíti Ledért: segítségével akarja Csongort hatalmában tartani, Tündétől örökre elszakítani. Csongor ugyan átalussza a találkozás utolsó lehetéségét, de utána annál nagyobb elszántsággal tör ki a bénító erők világából és megy kedves után. Ismét a földi tájakon bolyong. A két szerelmes egymás után egy jókúthoz fordul tanácsért, de a boszorka már ezt is megbűvölte: Csongort tévútra vezeti, Tündének pedig szerelmese hűtlenségét adja hírül. Mirigy úgy érzi, győzött, övé az aranyalmafa. – A tanácstalan Tünde az Éj királynője elé járul. Az feloldja tündérsorsa alól, és visszaküldi a földi életbe. – A hármasútnál Csongor ismét a három vándorral találkozik. Azóta mindhárman elvesztették, amire útjuk elején oly büszkék voltak: a kincset, a hatalmat, az értelmet. Csongor visszatér a közben elszáradt almafához. Itt a manók megkötözik Mirigyet, és megszelídülve Tünde alattvalóivá szegődnek. A fa újból kivirágzik és aranyalmát terem. Nincs már, aki éket verni a sokat próbált Csongor és Tünde, valamint hű útitársaik, Balga és Ilma megtalált boldogsága közé.