Vígjáték 2 részben

Szereplők:

Theseus, Athéna ura és Ösztövér, szabó                                                               Galamb György

Egeus, Hermina atyja és Vackor, ács                                                                       Kovács Gyula

Lysander, szerelmes Hermiába és Gyalu, asztalos                                             Háray Ferenc

Demetrius, szerelmes Hermiába és Dudás, fuvó-foltozó                                B. Kiss István

Philostratm ünnepélyrendező és Zuboly, takács                                               Balajthy Andor

Hippolyta, amazon királynő és Heléna, szerelmes Demetriusba                 Balogh Klári

Oberon, tündérkirály és Orrondi, üstfoltozó                                                       Elekes Pál

Titánia, tündérkirálynő                                                                                                Szakály Márta

Hermina, szerelmes Lysanderbe                                                                             Szöllősy Irén

Puck, vagy Robin-pajtás                                                                                              Havas Gertrud

Babvirág, Pókháló, Moly, Mustármag, Indus gyermek, Tündérek, Manók, Erdei lények,

Pyramus, Thisbé, Fal, Holvilág, Oroszlán; a közjáték szereplői

Száz esztendeje mutatták be először magyar színpadon Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát, a dráma-irodalom e különös, egyedülálló csodáját, a költői fantázia szertelen, csapongó játékát. Nem véletlen, hogy minden nagy színházi egyéniséget vonzott ez a színpadi ötletekre, merész elképzelésekre gazdag lehetőséget adó remekmű. Sokféle formában, számtalan elgondolással közeledett ki-ki a maga művészetével a sokrétű komédiához, amely mindmáig a színpad nagy sikere maradt. Mendelssohn zenét komponált hozzá, Reinhardt a filmtörténet egyik legmaradandóbb művét alkotta belőle. Jiri Trnka bábfilmje bejárta a világot, legutóbb pedig Benjamin Britten írt a darabból nagysikerű operát A Szentivánéji álom a szerelem sok színben villódzó játéka Shakespeare amikor a szerelem költészetét, fenségét varázsolja elénk, ugyanakkor tűzijátékos szikrázó ötletekkel fricskázza meg képtelenségeit, az értelemnek fittyet hányó bukfenceit. A műben átfonja egymást a tündérmese és a szélsőséges komédia. Így találkozik a bábszínpaddal, amelyet éppen ez a két elem éltet. A Szentivánéji álom erdőjének csodáit, mesebeli hangulatát, földöntúli lényeinek lebegését az élőszínház még a legagyafúrtabb. színpadtechnikai megoldással sem keltheti életre olyan hatásosan, mint a bábszínpad a maga természetes eszközeivel. A színjátszó mesteremberek figurái pedig szinte igénylik a bábuk karikírozó képességeit. A csoda és az ismertelen komédia oldaláról, a mű tündöklő színeinek és zeneiségének oldaláról közelíti meg a Bábszínház előadása a vígjátékot. A bábszínpadi – rövidített szövegű - változat Arany János halhatatlan fordításának tiszteletben tartásával készült. A korszerű, látványos képzőművészeti megoldás és a bábműfajhoz alkalmazkodó lírai-groteszk új zene éppúgy, mint a színészi játék és a színpadtechnika a Szentivánéji álom örök aktualitását kívánja kifejezni.