Vígjáték 2 részben
Szereplők:
Theseus, Athéna ura és Ösztövér, szabó Galamb György
Egeus, Hermina atyja és Vackor, ács Kovács Gyula
Lysander, szerelmes Hermiába és Gyalu, asztalos Háray Ferenc
Demetrius, szerelmes Hermiába és Dudás, fuvó-foltozó B. Kiss István
Philostratm ünnepélyrendező és Zuboly, takács Balajthy Andor
Hippolyta, amazon királynő és Heléna, szerelmes Demetriusba Balogh Klári
Oberon, tündérkirály és Orrondi, üstfoltozó Elekes Pál
Titánia, tündérkirálynő Szakály Márta
Hermina, szerelmes Lysanderbe Szöllősy Irén
Puck, vagy Robin-pajtás Havas Gertrud
Babvirág, Pókháló, Moly, Mustármag, Indus gyermek, Tündérek, Manók, Erdei lények,
Pyramus, Thisbé, Fal, Holvilág, Oroszlán; a közjáték szereplői
Száz esztendeje mutatták be először magyar színpadon Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékát, a dráma-irodalom e különös, egyedülálló csodáját, a költői fantázia szertelen, csapongó játékát. Nem véletlen, hogy minden nagy színházi egyéniséget vonzott ez a színpadi ötletekre, merész elképzelésekre gazdag lehetőséget adó remekmű. Sokféle formában, számtalan elgondolással közeledett ki-ki a maga művészetével a sokrétű komédiához, amely mindmáig a színpad nagy sikere maradt. Mendelssohn zenét komponált hozzá, Reinhardt a filmtörténet egyik legmaradandóbb művét alkotta belőle. Jiri Trnka bábfilmje bejárta a világot, legutóbb pedig Benjamin Britten írt a darabból nagysikerű operát A Szentivánéji álom a szerelem sok színben villódzó játéka Shakespeare amikor a szerelem költészetét, fenségét varázsolja elénk, ugyanakkor tűzijátékos szikrázó ötletekkel fricskázza meg képtelenségeit, az értelemnek fittyet hányó bukfenceit. A műben átfonja egymást a tündérmese és a szélsőséges komédia. Így találkozik a bábszínpaddal, amelyet éppen ez a két elem éltet. A Szentivánéji álom erdőjének csodáit, mesebeli hangulatát, földöntúli lényeinek lebegését az élőszínház még a legagyafúrtabb. színpadtechnikai megoldással sem keltheti életre olyan hatásosan, mint a bábszínpad a maga természetes eszközeivel. A színjátszó mesteremberek figurái pedig szinte igénylik a bábuk karikírozó képességeit. A csoda és az ismertelen komédia oldaláról, a mű tündöklő színeinek és zeneiségének oldaláról közelíti meg a Bábszínház előadása a vígjátékot. A bábszínpadi – rövidített szövegű - változat Arany János halhatatlan fordításának tiszteletben tartásával készült. A korszerű, látványos képzőművészeti megoldás és a bábműfajhoz alkalmazkodó lírai-groteszk új zene éppúgy, mint a színészi játék és a színpadtechnika a Szentivánéji álom örök aktualitását kívánja kifejezni.
Rendező: | Szőnyi Kató |
Darab: | Szentivánéji álom |
Szerzők: | William Shakespeare - Szilágyi Dezső - Arany János |
Báb: | Bródy Vera |
Díszlet: | Koós Iván |
Zene: | Ránki György |
Bemutató: | 1964. IV. 23. |
L.Sz.: | 2023.1964/04.06. |