Bábkatalógus

A Pagodák hercege

panomim 2 részben

Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső                                               Versek: Jékely Zoltán

A londoni Covent Garden zenekarát vezényli a szerző Bejnamin Britten

Szereplők:

Rózsa hercegnő                                               Szakály Márta

Tüske hercegnő                                               Rebró Mara

Császár                                                                Erdős István

Észak fejedelme                                              Pataky Imre

Indiai herceg                                                     Kárpáti Gitta

Kelet fejedelme                                               Levente Péter

Nyugat fejedelme                                          Varányi Lajos

Dél fejedelme                                                  Kaszner Irén

Bolond                                                                Kemény Henrik

Törpe                                                                   Gyurkó Henrik

továbbá: pagodák, tűzóriás, tűzkatonák, lótusz, tengeri halak, békák, teknőc, kagyló, táncosnők, jegesmedvék, oroszlán, madárijesztők, őrök, udvaroncok

Történet:

A Császár palotájában menyegzőre készülnek: a kisebbik lány, Rózsa hercegnő vőlegényét, az Indiai Herceget várják. Azonban Tüske, a nagyobbik hercegnő meghiúsítja a házasságot: szövetkezik a gonosz Törpével, aki egy szakadékba csalja a közelgő Herceget és kíséretét. Mindenki azt hiszi, elpusztultak; az igazság azonban az, hogy elvarázsolt alakban élnek tovább – a Herceg mint szalamandra, kísérői mint szárnyas békák.

A palotába sorra érkeznek a Császár hűbéresei: Észak, Kelet, Dél és Nyugat fejedelmei, most ők állnak Rózsa elé kérőként. Rózsa azonban kikosarazza őket. A Császár haragjában örökösévé Tüske hercegnőt teszi meg, aki a hatalom birtokában kineveti és börtönbe vetteti a fejedelmeket.

Váratlanul megjelennek a szárnyas békák: Rózsáért jönnek s magukkal viszik. Útjuk a Levegő, a Víz, a Tűz és a Sziklák birodalmán keresztül vezet az elvarázsolt Herceghez a Pagodák országába. A természet elemei sorra próbára teszik a hercegnőt, az igazi azonban a Herceg előtt várja. Bekötött szemmel vezetik a szalamandrához, aki a lány jelenlétében leveti az állatbőrt. Rózsa nem tudja legyőzni a kíváncsiságát, letépi szeméről a kötést. A herceg visszaváltozik szalamandrává. Rózsa megriad a szörnytől, elmenekül a Pagodák országából. Útközben – kétségbeesett futásban hazafelé – a természet elemei megtépik ruháját, megfosztják díszeitől.

Közben nénje, Tüske császárnő és a Törpe a maguk képére formálták át a palotát: minden sivár, lélektelen. Az öreg császár is börtönben van, s amikor Rózsa hazaérkezik, őt is ez a sors várja. Az órák felfedezik a lopva szerelmese után kúszó szalamandrát és Tüske parancsára el akarják puszítani. Rózsa a rút szörny védelmére kel, megcsókolja s ezzel megváltja a varázslattól. A Herceg ismét eredeti alakjában áll a lány előtt; a palota romba dől, Tüskét és a Törpét maga alá temetve.

Benjamin Brittennek, korunk neves angol zeneszerzőjének operárit, számos ének- és zenekari művét jól ismeri a magyar közönség, de „A pagodák hercege” balettjével (op. 57.) még nem találkozott. A keleti motívumokat felhasználó mű témájánál, színes meséjével, karakterfiguráinál és fantázialényeinél fogva szinte kínálkozik a bábszínpadi előadásra. A budapesti Bábszínház vállalkozott elsőnek arra, hogy az értékes színpadi alkotásait új, talán még természetesebb közegbe, a bábok világába ültesse át.

Az adaptáció, amely a műfajból adódóan bizonyos zenei húzásokkal járt, új, sűrített cselekményű szövegkönyvet is kívánt, és a balettot pantomimmá formálta. Remélhető, hogy a bábszínpad látványos-képi kifejezőeszközei elősegítik majd a nézők budapesti találkozását ezzel a virtuóz, minden korosztályú közönség számára vonzó, játékos, ugyanakkor gondolatokkal teli Britten művei.