A Pagodák hercege
panomim 2 részben
Bábszínpadra alkalmazta: Szilágyi Dezső Versek: Jékely Zoltán
A londoni Covent Garden zenekarát vezényli a szerző Bejnamin Britten
Szereplők:
Rózsa hercegnő Szakály Márta
Tüske hercegnő Rebró Mara
Császár Erdős István
Észak fejedelme Pataky Imre
Indiai herceg Kárpáti Gitta
Kelet fejedelme Levente Péter
Nyugat fejedelme Varányi Lajos
Dél fejedelme Kaszner Irén
Bolond Kemény Henrik
Törpe Gyurkó Henrik
továbbá: pagodák, tűzóriás, tűzkatonák, lótusz, tengeri halak, békák, teknőc, kagyló, táncosnők, jegesmedvék, oroszlán, madárijesztők, őrök, udvaroncok
Történet:
A Császár palotájában menyegzőre készülnek: a kisebbik lány, Rózsa hercegnő vőlegényét, az Indiai Herceget várják. Azonban Tüske, a nagyobbik hercegnő meghiúsítja a házasságot: szövetkezik a gonosz Törpével, aki egy szakadékba csalja a közelgő Herceget és kíséretét. Mindenki azt hiszi, elpusztultak; az igazság azonban az, hogy elvarázsolt alakban élnek tovább – a Herceg mint szalamandra, kísérői mint szárnyas békák.
A palotába sorra érkeznek a Császár hűbéresei: Észak, Kelet, Dél és Nyugat fejedelmei, most ők állnak Rózsa elé kérőként. Rózsa azonban kikosarazza őket. A Császár haragjában örökösévé Tüske hercegnőt teszi meg, aki a hatalom birtokában kineveti és börtönbe vetteti a fejedelmeket.
Váratlanul megjelennek a szárnyas békák: Rózsáért jönnek s magukkal viszik. Útjuk a Levegő, a Víz, a Tűz és a Sziklák birodalmán keresztül vezet az elvarázsolt Herceghez a Pagodák országába. A természet elemei sorra próbára teszik a hercegnőt, az igazi azonban a Herceg előtt várja. Bekötött szemmel vezetik a szalamandrához, aki a lány jelenlétében leveti az állatbőrt. Rózsa nem tudja legyőzni a kíváncsiságát, letépi szeméről a kötést. A herceg visszaváltozik szalamandrává. Rózsa megriad a szörnytől, elmenekül a Pagodák országából. Útközben – kétségbeesett futásban hazafelé – a természet elemei megtépik ruháját, megfosztják díszeitől.
Közben nénje, Tüske császárnő és a Törpe a maguk képére formálták át a palotát: minden sivár, lélektelen. Az öreg császár is börtönben van, s amikor Rózsa hazaérkezik, őt is ez a sors várja. Az órák felfedezik a lopva szerelmese után kúszó szalamandrát és Tüske parancsára el akarják puszítani. Rózsa a rút szörny védelmére kel, megcsókolja s ezzel megváltja a varázslattól. A Herceg ismét eredeti alakjában áll a lány előtt; a palota romba dől, Tüskét és a Törpét maga alá temetve.
Benjamin Brittennek, korunk neves angol zeneszerzőjének operárit, számos ének- és zenekari művét jól ismeri a magyar közönség, de „A pagodák hercege” balettjével (op. 57.) még nem találkozott. A keleti motívumokat felhasználó mű témájánál, színes meséjével, karakterfiguráinál és fantázialényeinél fogva szinte kínálkozik a bábszínpadi előadásra. A budapesti Bábszínház vállalkozott elsőnek arra, hogy az értékes színpadi alkotásait új, talán még természetesebb közegbe, a bábok világába ültesse át.
Az adaptáció, amely a műfajból adódóan bizonyos zenei húzásokkal járt, új, sűrített cselekményű szövegkönyvet is kívánt, és a balettot pantomimmá formálta. Remélhető, hogy a bábszínpad látványos-képi kifejezőeszközei elősegítik majd a nézők budapesti találkozását ezzel a virtuóz, minden korosztályú közönség számára vonzó, játékos, ugyanakkor gondolatokkal teli Britten művei.
Rendező: | Szőnyi Kató |
Darab: | A pagodák hercege |
Szerzők: | Benjamin Britten - Szilágyi Dezső |
Báb: | Bródy Vera |
Díszlet: | Koós Iván |
Zene: | Benjamin Britten |
Bemutató: | 1970. II. 28. |